A 2020-as évek kulturális forradalma a digitális minimalizmus lesz. Vissza kell találnunk a totális magányhoz, a telefon nyomkodása nélküli beszélgetésekhez és a nehéz fizikai munkával töltött szabadidőhöz, nem fokozatosan, hanem egyetlen lépésben – vallja egy fiatal amerikai matematikus.
Cal Newport a washingtoni Georgetowni Egyetem matematikusa. Alig negyvenesztendős korában elmondhatja magáról, hogy nyolc elképesztően népszerű életvezetési könyvet írt, mindegyiket a modern technológiák szerepének egészséges és hatékony korlátozásáról a mindennapjainkban. Egyik kedvencem, a 2016-os Deep Work (mély munka) azzal foglalkozott, milyen módszerekkel tudunk fókuszáltak – s ezáltal hatékonyak – maradni a munkában, miközben minden irányból egyre többféle inger tesz erőszakot a koncentrációs képességünkön. Newport legutóbbi kötete, a Digital Minimalism (digitális minimalizmus) már egyfajta kulturális mozgalom nevét viseli. Szerzőnk szerint az okostelefon előtti életminőség és „analóg kontroll” a kellő tudatosság mellett bárki által visszanyerhető, sőt ez lehet a 2020-as évtized egyik izgalmas új trendje.
A technológia tudati veszélyeinek kritikája természetesen a legkevésbé sem új jelenség. Platón komolyan aggódott amiatt, hogy a kimondott szóról az írott szóra való áttérés jelentős értékvesztést okoz a szövegekben. Martin Heidegger később a kézírást féltette a „bűnös” írógéptől, a televízió életszervező hatásának veszélyeiről mint a csendes szemlélődés elleni merényletről pedig már az 1940-es években részletes elemzést adott közre Thomas Merton trappista szerzetes. Napjaink szélsőségesen technológiafüggő életvitelét mégsem intézhetjük el annyival, hogy a korábbi újításokból sem kerekedett katasztrófa. A Szilícium-völgyben ugyanis hatalmas mennyiségű tőke és tudás áll rendelkezésre az emberi tudatot manipuláló algoritmusok létrehozására és örökös továbbfejlesztésére, ami már össze sem hasonlítható az átlagember korábbi kitettségével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
